A nagyon s�r� r�szeket �rdemes m�rcius-m�jus t�j�k�n elker�lni, mert a n�st�nyek ilyenkor hozza vil�gra az ut�dait. A koca ilyenkor k�l�nvonul a kond�t�l, �s egy 1,5-2 m�ter �tm�r�j� g�dr�t kapar, ott sz�li meg a malacokat, �s ott van vel�k az els� hetekben. Szemethy szerint a malacait v�d� koca a legvesz�lyesebb eml�s�llat a magyar erd�kben, de a kijel�lt utakon haladva kicsi az es�lye a tal�lkoz�snak.

Ha m�gis szembe j�n a diszn�, akkor a vadbiol�gus szerint egyetlen lehet�s�g van: a fut�s. "A vaddiszn�t nem lehet megijeszteni, �s f�ra m�szni sem �rdemes, mert okos �llatok, �s kiv�rj�k, am�g az ember leesik" - mondta Szemethy. Ha nem t�mad�lag k�zel�t a diszn�, hanem csak az ir�nyunkba menek�l, akkor megold�s lehet, ha be�llunk egy fa m�g�, hogy ne taposson el minket.

A vadbiol�gus szerint meg kell tanulni egy�tt �lni a vaddiszn�kkal. "Mi vonzottuk �ket a v�rosokba a forr�sokkal, a sz�tsz�rt szem�ttel" - mondta Szemethy. A sok szem�ttel �s az elhanyagolt ter�letekkel olyan �l�helyek j�ttek l�tre, ahol a vaddiszn�k meg tudnak telepedni, �gy nem csoda, ha meg is jelennek. Szemethy �gy v�li, a probl�m�t �l�helykezel�ssel, vagyis megfelel� ker�t�sekkel �s gondozott kertekkel lehetne megoldani.

Ezeket betartva val�sz�n�leg kevesebb lesz az �sszet�z�s, de ha a lak�parkok benyomulnak az erd�kbe, akkor ott biztos, hogy konfliktus lesz legal�bbis az els� n�h�ny �vben, am�g a vad meg nem szokja az ember jelenl�t�t. (...)